Újabb arcra esések az Európai Bíróság előtt a migrációval kapcsolatos hazai jogalkotás miatt

Számvetés folyamatban lévő európai bírósági ügyekről:

Lattmann Tamás honlapja

Miközben mindenki a koronavírus-válságra figyel, azért ne menjünk el szó nélkül amellett, hogy az élet nem állt meg, és a kormány migrációval kapcsolatos korábbi őrültségei sorban buknak el az európai bírói fórumok előtt. Ahogy azt már 2015-ben és 2016-ban is előre megmondtuk többen (lásd pl. itt és itt, illetve a honlapomon nemrég megnyitott, még mindig messze nem teljes tematikus gyűjteményt), ezek a megoldások nem állják majd ki az európai jogszerűség próbáját.

Nemrég, egy március 19-i ítéletében az Európai Unió Bírósága agyonvágta a kormány “Szerbia biztonságos tranzitország” című mondókáját (helyesen), egy másikban pedig azt mondta ki, hogy a magyar bíróság nyugodtan felülírhatja a menekültügyi hatóság jogellenes határozatát.

A mai napon pedig, egy másik ügyben főtanácsnoki állásfoglalás született arról, hogy egyrészt – újra – a magyar kormány által kitalált “biztonságos tranzitország” koncepció úgy kuka, ahogy van (helyesen), másrészt pedig – és ez jóval érdekesebb kérdés – úgy foglalt állást, hogy…

View original post 327 további szó

Az Európai Bíróság mai ítélete az áthelyezési határozat nem teljesítése miatt indított kötelezettségszegési eljárásban

Az áthelyezési határozattal kapcsolatos jogi viták végleg lezárva, már csak a következmények kérdésesek.

Lattmann Tamás honlapja

Ahogy az várható volt, ma Magyarország (és vele együtt Csehország és Lengyelország is) elbukta azt a kötelezettségszegési eljárást, amit a Bizottság amiatt indított, hogy az államok nem voltak hajlandók teljesíteni a Tanács 2015 őszén hozott határozatát, amelynek alapján a tagállamoknak 120 000 nemzetközi védelmet kérelmező személy ügyét kellett volna átvenni Görögországból és Olaszországból (Magyarországra ebből mintegy 1300 fő esett volna). Emlékeztető: ezzel összefüggésben állt az a per is, amit a magyar és a lengyel kormányok a Tanács ellen indítottak nem sokkal később e határozat semmisségének kimondásának céljával, ennek az eljárásnak 2017 őszén lett vége, amikor a Bíróság ítéletével elutasította érveiket.

Sajnos ez a mostani ítélet is borítékolható volt, legkésőbb a megsemmisítés iránti kereset bukásakor nyilvánvaló volt, hogy a bíróság erre a következtetésre fog jutni a kötelezettségszegési eljárásban is, ahogy erre már akkor is több alkalommal (lásd pl. itt vagy még korábban itt) felhívtam a figyelmet. Ma…

View original post 352 további szó

(Sok) minden, amit tudni érdemes az ún. “Minority Safepack” európai polgári kezdeményezésről

Mindig örömöt okoz, amikor a sajtóban szakmai szempontból is jó, helytálló írások, elemzések jelennek meg, ha pedig élvezetes stílus is járul hozzájuk, még jobb. Emiatt javallott elolvasni ezt a tegnap az Azonnali c. online kiadványban megjelent írást:

https://azonnali.hu/cikk/20200205_bemutattak-a-bizottsagnak-a-minority-safepack-javaslatot-elolvastuk-es-elmondjuk-mi-van-benne

A még 2013-ban megindított ún. “Minority Safepack” európai polgári kezdeményezés lényege, hogy az európai államokban élő kisebbségek védelmére ne csupán a rendelkezésre álló, Európa Tanács (a másik “nagy” európai integrációs szervezet, 47 tagállammal) keretében elfogadott nemzetközi egyezmények rendszerében foglalt viszonylag laza előírások legyenek alkalmazhatóak, hanem maga az Európai Unió is alkosson jogszabályokat a területen.

A mostani konkretizált előterjesztés-csomag, amit a szervezők letettek az asztalra, tartalmaz komolyan vehető elemeket, amelyek tekintetében lehetséges, hogy az Európai Bizottság kézzelfogható, konkrét javaslatokat tegyen le az asztalra. Aztán persze érdekes kérdés lesz, hogy azokat sikerül-e az uniós jogalkotáson “áterőltetni”, de egyvalami biztos: ha nem, akkor az megint nem az “EU hibája” lesz, hanem a tagállamok egyéni, vélt vagy valós érdekeiből fakadó, a kormányzat és körei által az egekig magasztalt és állítólag nagyban fenyegetett állami szuverenitás újabb diadalaként értelmezhető rögvalóság következménye. Az uniós jogalkotás ugyanis nem “Brüsszel döntése”, hanem hosszú folyamat, amelyben a Tanácson és az Európai Parlamenten keresztül a tagállamok vesznek részt.

Érdeklődve figyeljük a továbbiakban is. Aki pedig szeretne többet megtudni az európai emberi jogvédelmi rendszerről, beleértve abba a kisebbségi jogokat, és magát a vizsgált kezdeményezést, annak ajánljuk a február 29-re szervezett tematikus, európai emberi jogokkal foglalkozó workshopunkat:

https://www.facebook.com/events/502011040455415/

A Brexit napjának reggelén az ATV-n

A Brexit napjának reggelén az ATV-n.

Lattmann Tamás honlapja

Egy hosszú, éjjeli prágai buszos utazás végén érkeztem meg az ATV stúdiójába, hogy a Start-ban a ma éjfélkor esedékes Brexitről beszéljünk. Emiatt kicsit talán fáradtabb voltam, mint általában, de sebaj.

Az interjú megnézhető itt: http://www.atv.hu/videok/video-20200131-ma-ejfelkor-kilepnek-a-britek-az-europai-uniobol

Sajnos nem maradt idő annak megemlítésére, különösen nem annak bővebb kifejtésére, hogy mi lesz a Brexit által érintett magyarokkal és egyéb uniós polgárokkal, akik jelenleg Nagy-Britanniában dolgoznak. Ezt annyival lezártuk, hogy a britek és az érintett tagállami kormányok mind arról beszélnek, hogy elvileg nem érinti őket a dolog, és jó eséllyel a most meginduló részletesebb tárgyalások során is ez lesz a cél.

Ugyanakkor van egy felettébb kellemetlen politikai szempont, ami megnyithat egy pesszimistább forgatókönyvet is: nevezetesen az, hogy az egész Brexit egyik kiváltó oka pont ezek az emberek, azok a magyar, lengyel, román és más vendégmunkások, akik a Brexit mellett kardoskodó és arra szavazó britek szemében az elmúlt jó pár évben a “migránsok” szerepét betöltötték…

View original post 74 további szó

Az EU bíróságának főtanácsnokának mai álláspontja a civiltörvényről

Sarkos álláspont a civiltörvényről és annak luxembourgi értelmezéséről az EU Bíróság főtanácsnoka által.

Lattmann Tamás honlapja

Az Európai Unió Luxembourgban működő bíróságán ma megszületett a 2017 tavaszán elfogadott, ún. “civiltörvénnyel” (nálam a kezdetektől csak “megbélyegzőtörvény”) kapcsolatban az Európai Bizottság által megindított kötelezettségszegési eljárásban az ún. főtanácsnoki vélemény. Már az első tudósítások is azokat emelik ki abból, amiket a kezdetektől fogva – másokkal együtt – hangsúlyoztam a törvénnyel kapcsolatban.

Tudom, unalmas a folyamatos “megmondtam előre”, de higgyék el, nálam jobban nem unja senki. Amiért talán érdemes erre most kicsit jobban visszanézni, az az, hogy nem csak a törvénnyel kapcsolatban mondtam el előre már akkor, 2017 tavaszán, hogy mi lesz a várható következménye, hanem megpróbáltam a dolgot a politikai kontextusából kiragadva az orbáni kormányzás (ahogy én hívom, “PR-kormányzás”) defektusos működésének bemutatására is használni, egy nagyobb írásos interjúban (aminek tartalmát megtisztelő módon átvették máshol is, és amit amúgy az egyik legfontosabb interjúmnak tartottam az elmúlt években), valamint a HírTV-ben is:

Tehát álláspontom szerint az ekkor elfogadott, a luxembourgi…

View original post 335 további szó

Trump, Irán, 7. cikk szerinti eljárás, Fidesz, Európai Néppárt… újra Tilos Rádió, Bádogdob

Beszélgetés a Tilos Rádió Bádogdob című műsorában, téma volt többek közt a folyamatban lévő 7. cikk szerinti eljárás, valamint a Fidesz és az Európai Néppárt helyzete.

Lattmann Tamás honlapja

Ma újra a Bádogdob vendége voltam, a címben jelzett témákkal.

Akit érdekel, itt hallgathatja meg az adás felvételét: https://tilos.hu/episode/badogdob/2020/01/07

View original post

Újabb EU jog workshop – ezúttal a menekültügy, migráció a téma

Folytatjuk a sikeres EU jog workshop sorozatunk tematikus előadásainak sorát. December 7-i foglalkozásunk témája a menekültek és a migráció európai jogi környezete, annak tartalma és terminológiája. Előadónk a téma hazai vezető szakértője, Nagy Boldizsár.

Az eseményről többet az alábbi hivatkozáson lehet megtudni, jelentkezés és egyéb információ pedig itt, a honlapon megadott információk szerint lehetséges.

A foglalkozás FB-linkje: https://www.facebook.com/events/710208146067113/

Találkozzunk ott!

Európai polgári kezdeményezés a jogállamiság védelmében

Néhány kattintás a jogállamiság és az uniós alapértékek hatékonyabb védelme érdekében…

Lattmann Tamás honlapja

Tavaly tavasszal kezdtek el olasz kollégák dolgozni egy európai polgári kezdeményezésen, amelynek a célja, hogy a jogállamiság és más uniós értékek védelmére egy, a mostaninál hatékonyabb ellenőrzési mechanizmus legyen kidolgozható.

A kezdeményezést nemrég az Európai Bizottság is jóváhagyta, így az már aktív, és aláírásával minden európai uniós, így magyar polgár is támogathatja. Amennyiben összegyűlik hét tagállamból egymillió aláírás, a Bizottság érdemben kell hogy foglalkozzon a kérdéssel.

A kezdeményezés már most elérhető a www.formyrights.eu oldalon (a magyar nyelvű verzió készülőben), már aláírni is lehet, akit pedig jobban érdekel, szombat este 18.30-kor a Mozsár Bisztróban kerül sor egy a kezdeményezők szervezésében egy bemutató, beszélgető rendezvényre, ahol mindenkit szívesen látunk!

A rendezvény a Facebookon: https://www.facebook.com/events/413403242872769/

View original post

Várhelyi Olivér jelöltségét elfogadta az Európai Parlament szakbizottsága

Várhelyi Olivér biztosi jelöltsége átment az EP szakbizottságán

Lattmann Tamás honlapja

Délutánra eldőlt, Várhelyi Olivér jelöltsége átment az EP szakbizottságán, jövő héten kerülhet sor a plenáris szavazásra az egész Bizottságról, majd utána még a Tanácsnak is jóvá kell hagynia azt. A Fidesz természetesen ünnepli a sikerét, az Európai Néppárt hasonlóképpen.

Korábbi gyorselemzésemben leírtam a szóbeli meghallgatással kapcsolatos véleményemet. Ahogy a ma reggeli interjúban elmondtam, az EP-képviselők szavazatát az fogja befolyásolni, hogy Várhelyi írásos válaszaiban sikerül-e látványosabban elhatárolódnia az orbáni EU-politikától, azt is, hogy Várhelyi Olivér ezt jó eséllyel “meg tudja ugrani”. Emellett utaltam arra is, hogy egészen egyszerűen nincs olyan, Várhelyi megbuktatásához fűződő érdek sem a PES (európai szocialisták), sem a Renew (volt liberálisok, ALDE) oldalán (talán a lánccsörgetésen kívül), ami erősebb lenne annál, mint hogy felálljon az új Bizottság (a Néppárt képviselőjével az élen), és végre “beinduljon” újra az EU.

Legfeljebb a megújulás várat magára egy kicsit.

View original post

Várhelyi Olivér biztos-jelölti meghallgatásáról

Trócsányi László megbuktatása után Várhelyi Olivér jelölése okozott némi meglepetést, de minden jel szerint egy jó választás volt Orbán Viktor számára. A politikai értelemben eddig folyamatosan a radarszint alatt maradt szakemberrel szemben nyilván semmilyen, a volt igazságügyminiszterhez hasonló kifogás nem támasztható, ennek megfelelően, az első parlamenti meghallgatásán, a Trócsányit korábban elutasító jogi szakbizottságon úgy ment át, mint kés a vajon. Nagy érdeklődéssel vártuk a mai, külügyi bizottsági meghallgatást – mint ismert, azért a külügyi bizottság, mert a nki szánt feladat-csoport (az ún. „portfólió”) a bővítés- és szomszédságpolitika volt.

Azért érdemes rögzíteni egy-két gondolatot a meghallgatás elemzése előtt.

Az első, hogy a biztosi szerepkör egyik legfontosabb velejárója, hogy a biztosok tevékenységük során a tagállamoktól függetlenül kell tevékenykedjenek. Ahogy az Európai Unióról szóló szerződés 17. cikkének (3) bekezdése fogalmaz, “a Bizottság tagjai nem kérhetnek és fogadhatnak el utasításokat semmilyen kormánytól, intézménytől, szervtől vagy más szervezettől”, ami persze nem csak a tagállamokra utal, ám politikai értelemben, a Bizottság komoly ellenőrző, tagállamokkal veszekedő (az esetleges kötelezettségszegéseikkel szemben fellépni rendelt) természetéből fakadóan ez az egyik legkomolyabb követelmény. Természetes, hogy Várhelyi Olivér a meghallgatása során és előtte is folyamatosan ezt hangsúlyozza, tehát amikor úgy nyilatkozik, hogy nem fogad el utasítást semmilyen kormánytól, akkor azt lehet úgy kommunikálni, hogy “megtagadja a főnökét” (lásd például itt), de fontos tudni, hogy közben a saját pozícióját is erősíti. És ilyenkor azért lehet elgondolkodni, hogy egy ilyen kijelentés mennyire szerencsés, mert ezek után ő már mondhatja a magyar politikai mondások és hatásuk világában kevéssé jártas EP-képviselők felé, hogy „látjátok, hát még Orbán bősz hazai ellenfelei is elismerik, hogy most már elárultam Orbánt, látjátok, nincs itt semmi, amin aggódni kellene”, persze nem a plenáris vagy a bizottsági ülésteremben, a kamerák kereszttüzében.

A második, hogy az egyes portfóliók nagyon sokféleképpen kerülhetnek kiosztásra az egyes biztos-jelöltek között, és ez a Bizottság megválasztott elnökének a feladata. Ebben annyi korlátozza, hogy kalkulálnia kell azzal, hogy az Európai Parlament képviselőinek többsége ne dobja el az egész Bizottságra vonatkozó tervezetét, benne a jelöltekkel és a portfólióikkal, illetve, amiről ritkán beszélünk, még a Tanácsnak is el kell azt fogadnia, minősített többséggel. De a lényeg, hogy az egyes portfóliók nem „nemzetiek”, nem a „miénk” (ahogy egyes kormánypárti megmondóktól lehetett hallani az elmúlt időszakban), persze politikai jelentőségük változó, ahogy fontosságuk is az egyes tagállamok számára, de elméletben kizárt, hogy egy tagállam az onnan érkező biztoson keresztük saját állami érdeket tudjon képviselni. Ezt garantálja, vagy próbálja garantálni a fent bemutatott előírás. Ismétlem, elméletben. A részletekbe való bocsátkozás nélkül azért azt rögzítsük, hogy ahogy a világ nem tökéletes, úgy ez az előírás sem működik tökéletesen, és (itt és most) maradjunk annyiban, hogy az elmúlt másfél évtizedes EU-tagságunk történetében is volt már arra példa, hogy a tőlünk érkezett biztos finoman ugyan, de a magyar tagállami érdeknek megfelelően járt el a saját portfólióján belül. Ennek fényében természetesen mindenki fenntartásokkal kezeli Várhelyi Olivér kijelentéseit, ami személy szerint nem az ő felelőssége vagy hibája, egyszerűen arról van szó, hogy aki lát a pályán, az azt is tudja, hova nem lát be a videóbíró…

És akkor a mai meghallgatásról. Minden különösebb tűzijáték nélkül ment le, Várhelyi hozta a várt technokrata-szakértő attitűdöt, talán még soha ilyen mértékben senki nem tartotta tiszteletben a tagállami hatásköröket, a Bizottságon belüli kollegialitás elvét, amik mindig előjöttek tőle, amikor kínos-kényes kérdéseket kapott. Korábban bármit is mondhatott Orbán Viktor (pl. Bakuban, ahol már-már gyerekes módon „vagizott” vele, hogy na majd a magyar bővítési biztos mennyire odahat, hogy ezeknek az államoknak jó legyen), folyamatosan elhangzott (ahogy korábban is), hogy az a magyar kormány álláspontja, neki viszont bővítési biztosként “igazi európai szellemben” az Európai Unió politikai prioritásait kell majd képviselnie, és természetesen nem hajlandó egyetlen kormány utasításait sem képviselni munkája során – miközben látványosan kerülte a magyar miniszterelnök nevének a kimondását is. Ismétlem: ezt lehet „megtagadásnak” magyarázni a hazai belpolitikai kommunikációs térben, és még az is lehet, hogy tényleg az, hiszen nem tudjuk, hogy mi zajlik a magyar biztos-jelölt fejében, és milyen elképzelései vannak a magyar kormánnyal való együttműködésről, de jelenleg ezt és így kell mondania. A jogállamisággal kapcsolatos, magyar kormányzattal szembeni kritikák elől is ügyesen hajolgatott el, ahogy a politikailag, és bővítés szempontjából is nagyon problémás Gruevszki-ügyre is tökéletesen „Bizottság-kompatibilis” válaszokat adott (lásd: tagállami hatáskör, politikai vita, másik biztos hatásköre stb.), nyálkás halként csúszott ki az EP-képviselők kérdéseiből, akik közül sokán legyünk őszinték, mintha nem is nagyon akarták volna megszorongatni, a magyar „ellenzéki” képviselő teljesítménye egyenesen szót sem érdemel. Gál Kinga, fideszes képviselő látványos „alákérdezése” pedig kifejezetten szánalmas volt, talán még a jelölt is jobban jár, ha ez elmarad. Akkor megmaradhatott volna az unalmas semmitmondások szintjén, így viszont egy pillanatra azért kilógott a lóláb.

Összességében megállapíthatjuk, hogy amilyen unalmas volt maga a meghallgatás, most láthattuk az eddig messze legjobban felkészült biztos-jelöltet, és ez teljesen független attól, hogy amúgy mit gondolunk a magyar kormányról, vagy annak EU-politikájáról. A kérdés most csak az, hogy az Európai Parlament többsége mennyire hiszi el neki, amit mond.